Kezdőlap / Fogalomtár
Az eszköz, amelyet mindig nyitva tartanak
A géprendelet fogalomtára
Frissítve: 2026. augusztus 26. · 43 szócikk, mindegyik a vonatkozó cikkre hivatkozva
Az (EU) 2023/1230 rendeletet azért nehéz jól olvasni, mert sietve olvassuk. A kifejezései mindennapiak — gép, gyártó, használati utasítás, védőburkolat —, ám mindegyik pontosan meg van határozva, és a meghatározás szinte sosem azt mondja, amit a köznyelv tulajdonít neki. Ez a fogalomtár azt a negyvenhárom kifejezést veszi sorra, amelyek újra és újra megjelennek egy műszaki dokumentációban, és mindegyiket visszavezeti a rendelet szerinti cikkéhez.
Módszertani figyelmeztetés a kezdés előtt. A rendelet két helyen határozza meg a kifejezéseit, két eltérő érvényességi körrel. A 3. cikk harmincnyolc olyan fogalommeghatározást rögzít, amelyek a teljes szövegre érvényesek (harminchatot a kihirdetéskor, kettőt az (EU) 2024/2748 rendelet illesztett be). A III. melléklet A. része további kilencet határoz meg, amelyek kizárólag a III. mellékletre alkalmazandók. Ezért jelöl a „kezelő” személyt az egyik esetben, a „gazdasági szereplő” pedig gazdasági szereplőt a másikban. Mindegyik bejegyzés megjelöli, hogy a két jegyzék melyikén alapul, és azt is rögzíti, ha a fogalom egyikből sem származik.
Egy olyan kifejezés, amelynek nem lehet megjelölni a jogszabályi cikkét, nem jogi fogalom: csupán szakmai szokásjog. Mindkettő egyenértékű egy megbeszélésen, de soha nem egy műszaki dokumentációban.
Betűrendes mutató
A — C
Gazdasági szereplő ·
Kockázatelemzés és kockázatértékelés ·
I. melléklet (kategóriák) ·
Piacfelügyeleti hatóság ·
Forgalmazás ·
Biztonsági alkatrész ·
Önfejlődő viselkedés ·
Belső gyártásellenőrzés ·
Részben kész gép
D — F
EU-megfelelőségi nyilatkozat ·
Uniós beépítési nyilatkozat ·
Védőberendezés ·
Forgalmazó ·
Műszaki dokumentáció ·
Egységes előírás ·
Műszaki előírások ·
Megfelelőségértékelés ·
Gyártó ·
Biztonsági funkció
I — N
Importőr ·
Használati utasítás ·
Digitális használati utasítás ·
Összeszerelési utasítás ·
Forgalomba hozatal ·
Ésszerűen előrelátható rendellenes használat ·
Gép ·
CE-jelölés ·
Belső biztonsági tervezési intézkedés ·
Lényegi módosítás ·
Biztonsági integritási szint (SIL) ·
Teljesítményszint (PL) ·
Harmonizált szabvány
O — Z
Gépkezelő ·
Bejelentett szervezet ·
Veszély ·
Veszélynek kitett személy ·
A megfelelőség vélelme ·
Kapcsolódó termék ·
Üzembe helyezés ·
Meghatalmazott képviselő ·
Alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmény ·
Védőburkolat (rögzített, mozgatható, állítható) ·
Kockázat ·
Fennmaradó kockázat ·
Rendeltetésszerű használat ·
Élettartam ·
Piacfelügyelet ·
Veszélyes tér
A szereplők
Nyolc kategória, amelyek közül csak négy minősül „GAZDASÁGI SZEREPLŐK”. A különbségtétel nem pusztán formai: ez határozza meg, hogy ki miért felel a hatóságok előtt.
3. cikk 18. pontSzereplők
Gyártó
Az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a terméket gyártja, illetve saját neve vagy védjegye alatt tervezteti vagy gyártatja és forgalmazza; vagy aki vagy amely a terméket saját használatra gyártja és helyezi üzembe. A második eset gyakran meglepetést okoz: az az ipari vállalat, amely saját gyártósort épít anélkül, hogy valaha eladná azt, a rendelet értelmében teljes jogú gyártónak minősül, és el kell készítenie a teljes dokumentációt. A kötelezettségeket a 10. cikk rögzíti: alapvető követelmények, a IV. melléklet A. része szerinti műszaki dokumentáció, megfelelőségértékelési eljárás, EU-megfelelőségi nyilatkozat, CE-jelölés, valamint a dokumentumok legalább tíz éven át történő megőrzése a hatóságok számára hozzáférhetően (10. cikk (3) bekezdés).
Nem tévesztendő össze azzal a vállalkozással, amely pusztán üzemelteti a gépet; ez utóbbi csak akkor minősül gyártónak, ha maga gyárt, a saját védjegyét tünteti fel rajta (17. cikk), vagy azon lényegi módosítást hajt végre (18. cikk).
3. cikk 19. pont · 12. cikkSzereplők
Meghatalmazott képviselő
Az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a nevében meghatározott feladatokat ellásson. A 12. cikk (1) bekezdése szigorú határt szab: az alapvető követelmények teljesítése és a műszaki dokumentáció elkészítése nem ruházható át. A megbízásnak legalább arra kell kiterjednie, hogy a dokumentumokat tíz éven át a hatóságok rendelkezésére tartsa, válaszoljon azok indokolt megkereséseire, és együttműködjön a kockázatok kiküszöbölésére irányuló intézkedésekben (12. cikk (2) bekezdés).
Nem tévesztendő össze az importőrrel, aki saját nevében vásárol és hoz forgalomba terméket, míg a meghatalmazott képviselő a továbbra is teljes felelősséggel tartozó gyártó nevében jár el.
3. cikk 20. pont · 13. és 14. cikkSzereplők
Importőr
Az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon. A rendelet két külön rendszert állapít meg rá, amit számos összefoglaló táblázat figyelmen kívül hagy: a 13. cikket a gépekre és kapcsolódó termékekre, a 14. cikket pedig a részben kész gépekre. Ellenőriznie kell, hogy lefolytatták-e a megfelelőségértékelési eljárást, létezik-e a dokumentáció, rendelkezésre áll-e a jelölés és a használati utasítás, valamint fel kell tüntetnie saját elérhetőségeit a terméken.
Nem tévesztendő össze a forgalmazóval: a megkülönböztetés alapja nem az ellátási láncban elfoglalt hely, hanem az uniós határ átlépése.
3. cikk 21. pont · 15. és 16. cikkSzereplők
Forgalmazó
Az ellátási láncban szereplő minden olyan természetes vagy jogi személy – a gyártót vagy az importőrt kivéve –, aki terméket forgalmaz. Itt is két cikk létezik: a 15. cikk a gépekre és kapcsolódó termékekre, míg a 16. cikk a részben kész gépekre vonatkozik. Gondossági kötelezettsége enyhébb, mint az importőré, de nem elhanyagolható: eljárása során „kellő gondossággal kell eljárniuk az e rendeletben foglalt követelményekkel kapcsolatban”, és nem forgalmaz olyan terméket, amelyről okkal feltételezi, hogy nem felel meg a követelményeknek.
Nem tévesztendő össze a gyártóval, egy fontos kivétellel: a 17. cikk értelmében gyártónak minősül, amint saját neve vagy védjegye alatt értékesít, vagy ha a már forgalomba hozott terméket oly módon módosítja, hogy az befolyásolhatja a megfelelőséget.
3. cikk 22. pontSzereplők
Gazdasági szereplő
A gyűjtőfogalom: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr vagy a forgalmazó. Négy szereplő, egyetlenegy sem több. A piacfelügyeleti cikkek ezt a kifejezést használják a hatóságok hivatalos partnereinek megjelölésére: az a vállalat, amely pusztán használ egy gépet, nem gazdasági szereplő, kivéve, ha a 17. vagy a 18. cikk alapján gyártóvá válik.
Nem tévesztendő össze a III. melléklet szerinti gépkezelővel, aki a gépet működtető természetes személy.
III. melléklet, A. rész, d) pontSzereplők
Gépkezelő
A gép üzembe helyezésével, működtetésével, beállításával, karbantartásával, tisztításával, javításával vagy szállításával megbízott személy vagy személyek. A meghatározás szándékosan tág: a beállító, a karbantartó és a takarító személyzet éppúgy gépkezelőnek minősül, mint aki a gépet irányítja. Ennek közvetlen következménye a kockázatértékelésre: a karbantartási, tisztítási és javítási fázisokat is kezelni kell, nem csak a termelési ciklust.
Nem tévesztendő össze a 3. cikk szerinti gazdasági szereplővel, sem pedig a „szakképzett felhasználó” (3. cikk 36. pont), aki a gépet szakmai tevékenysége során használja.
3. cikk 30. pont · 26–42. cikkSzereplők
Bejelentett szervezet
Olyan megfelelőségértékelő szervezet, amelyet egy tagállam jelentett be a Bizottságnak a rendelet alapján. Bevonásuk nem általános érvényű: az I. melléklet szerinti kategória és a 25. cikk alapján választott eljárás teszi szükségessé. Közreműködése esetén annak azonosító száma a CE-jelölést követi (24. cikk (3) bekezdés): ez a látható jele az adattáblán annak, hogy harmadik fél bevonására került sor. A 26–42. cikk már 2024. január 20. óta alkalmazandó, három évvel megelőzve a rendelet többi részét, éppen azért, hogy az alkalmazás napjára már működő szervezeti hálózat álljon rendelkezésre.
Nem tévesztendő össze az akkreditált szervezettel vagy a vizsgálólaboratóriummal: az akkreditáció (3. cikk 26. pont) csupán feltétel, nem azonos a bejelentéssel.
3. cikk 31. pont · 43–46. cikkSzereplők
Piacfelügyelet
Az utólagos hatósági ellenőrzés. A „piacfelügyeleti hatóság” meghatározása az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 4. pontjára való hivatkozással történik; a géprendelet VI. fejezete (43–46. cikk) rendezi a nemzeti eljárást, az uniós védintézkedési eljárást, valamint az olyan termékek esetét, amelyek a követelményeknek ugyan megfelelnek, mégis kockázatot jelentenek. Ebből fakad két szakkifejezés: a visszahívás a felhasználó számára már elérhetővé tett termékre vonatkozik, a forgalomból történő kivonás pedig az ellátási láncban lévő termékre (3. cikk 32. és 33. pont).
Időbeli hatály: ez a VI. fejezet már 2023. július 19-től alkalmazandó, még a 2006/42/EK irányelv alapján forgalomba hozott gépekre is (52. cikk (1) bekezdés). Ez a rendelet azon kevés részeinek egyike, amelyek már 2027 előtt hatályba léptek, többek között a bejelentett szervezetekről szóló V. fejezettel együtt, amely 2024. január 20. óta alkalmazandó (54. cikk a) pont).
A tárgyak
Amire a rendelet vonatkozik. A kérdés sosem az, hogy „ez gép-e?”, hanem az, hogy „a három rendszer közül melyik alkalmazandó: gép, kapcsolódó termék vagy részben kész gép?”, ugyanis az elkészítendő dokumentumok eltérőek.
3. cikk 1. pontTárgyak
Gép
Hat eset az a)–f) alpontok szerint. Az a) eset a klasszikus: nem közvetlenül emberi vagy állati erővel működtetett hajtásrendszerrel felszerelt vagy felszerelésre szánt, egymáshoz kapcsolódó alkatrészekből vagy részegységekből álló együttes, amelyek közül legalább egy mozgó alkatrész. A d) eset az, amiről gyakran megfeledkeznek: gépek vagy részben kész gépek olyan együttese, amelyeket abból a célból állítottak össze és vezérelnek, hogy egységes egészként egyazon cél elérése érdekében működjenek, egy gépnek minősül: a teljes gépsornak, nem csupán az egyes állomásoknak. Az f) eset pedig új: az olyan együttes, amelyből csupán a gyártó által tervezett szoftver feltöltése hiányzik, már gépnek számít.
Nem tévesztendő össze a részben kész géppel: a megkülönböztető ismérv az, hogy képes-e önmagában egy meghatározott funkció végrehajtására.
2. cikk (1) bekezdésTárgyak
Kapcsolódó termékek
A rendelet nem tartalmazza e fogalom közvetlen definícióját. A 3. cikkben nem szerepel önálló bejegyzésként: a fogalmat a 2. cikk (1) bekezdése felsorolással határozza meg, amely öt termékcsaládra hivatkozik: cserélhető berendezések, biztonsági alkatrészek, emelőberendezések tartozékai, láncok, kötelek és hevederek, valamint leszerelhető mechanikus erőátviteli szerkezetek. Ezek mindegyike rendelkezik saját meghatározással a 3. cikkben. Ennek gyakorlati következménye jelentős: a szöveg mindenütt úgy fogalmaz, hogy „a gép vagy a kapcsolódó termék”, így szinte minden, a gépekre megalkotott kötelezettség a külön értékesített hevederekre vagy fényfüggönyökre is vonatkozik.
Megjegyzendő: a gépeket, kapcsolódó termékeket és részben kész gépeket összefoglaló néven a „az e rendelet hatálya alá tartozó termékek” kifejezés jelöli. Ez hosszú megnevezés, de egyben az egyetlen pontos.
3. cikk 10. pont · 11. cikkTárgyak
Részben kész gép
Olyan együttes, amely önmagában nem minősül gépnek – nem képes önmagában egy meghatározott funkció végrehajtására –, és amely kizárólag arra szolgál, hogy más gépekbe vagy részben kész gépekbe vagy berendezésekbe építsék be, vagy azokkal összeszereljék. Dokumentációs rendszere eltérő és önálló: a IV. melléklet B. része szerinti műszaki dokumentáció, uniós beépítési nyilatkozat (22. cikk, V. melléklet B. része) és összeszerelési utasítás (XI. melléklet). E rendelet alapján nem kaphat CE-jelölést.
Nem tévesztendő össze egy tetszőleges alkatrésszel: a részben kész gép továbbra is a III. melléklet „vonatkozó” alapvető követelményeinek hatálya alá tartozik (8. cikk második bekezdés), és az 1.1.2. pont szerinti, a biztonság beépítésére vonatkozó alapelvek minden esetben alkalmazandók rá (III. melléklet, 1.1.1. pont).
3. cikk 3. pont · 7. cikk · II. mellékletTárgyak
Biztonsági alkatrész
Olyan fizikai vagy digitális alkatrész – beleértve a szoftvert is –, amelyet biztonsági funkció ellátására terveztek vagy szántak, amelyet önállóan hoznak forgalomba, és amelynek meghibásodása veszélyezteti a személyek biztonságát, de a termék működéséhez nem szükséges, vagy amellyel a szokásos alkatrészek helyettesíthetők. A szoftverek felé való nyitás a rendelet egyik alapvető újdonsága: egy önállóan értékesített biztonsági szoftver szabályozott terméknek minősül, dokumentációval, nyilatkozattal és jelöléssel. A II. melléklet tartalmaz egy irányadó jegyzéket, amelyet a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthat (7. cikk).
Nem tévesztendő össze a pótalkatrésszel: az azonos alkatrészek helyettesítésére szánt és az eredeti gyártó által szállított biztonsági alkatrészek ki vannak zárva a hatály alól (2. cikk (2) bekezdésének a) pontja).
3. cikk 4. pontTárgyak
Biztonsági funkció
Olyan funkció, amely a kockázat kiküszöbölésére vagy – ha ez nem lehetséges – csökkentésére irányuló védelmi intézkedés megvalósítását szolgálja, és amelynek meghibásodása a kockázat növekedéséhez vezethet. A meghatározás második fele a próbakő: ha a funkció kiesése nem ront a helyzeten, az nem biztonsági funkció. Ez a fogalom határozza meg a dokumentációban kezelendő funkciók jegyzékét, és ebből következően a biztonsággal kapcsolatos logikai blokkok és szoftverek körét is, amelyek forráskódja bekérhető (IV. melléklet m) pont).
Nem tévesztendő össze a biztonsági alkatrésszel, amely önállóan forgalomba hozott fizikai eszköz; a funkciót ezzel szemben egy integrált alkatrész is elláthatja.
I. melléklet · 6. cikk · 25. cikkTárgyak
I. melléklet (kategóriák)
Azon kategóriák jegyzéke, amelyek megfelelősége feltétel nélkül nem nyilatkozható meg saját hatáskörben. Az A. rész (hat kategória) a 25. cikk (2) bekezdésében szereplő eljárások egyikét írja elő, mindegyiket bejelentett szervezet bevonásával: EU-típusvizsgálat, amelyet típusmegfelelőség követ, teljes minőségbiztosítás vagy egyedi termékellenőrzés. A B. rész (tizenkilenc kategória) megnyitja a belső gyártásellenőrzést, de kizárólag akkor, ha a tervezés maradéktalanul olyan harmonizált szabványokat vagy egységes előírásokat követ, amelyek valamennyi vonatkozó alapvető követelményre kiterjednek (25. cikk (3) bekezdés). Az I. mellékleten kívül: belső gyártásellenőrzés (25. cikk (4) bekezdés).
Ami változott: az A. rész mostantól tartalmazza a biztonsági funkciókat ellátó, gépi tanulási megközelítéseket alkalmazó, teljesen vagy részben önfejlődő viselkedésű biztonsági alkatrészeket és integrált rendszereket (I. melléklet A. rész 5. és 6. pont).
III. melléklet 1.2.1. pontTárgyak
Önfejlődő viselkedés
A rendelet nem definiálja kifejezetten a kifejezést; leírja és szabályozza azt. A III. melléklet 1.2.1. pontja az „amelynek szándékoltan teljesen vagy részben önfejlődő viselkedése vagy logikája különböző szintű önálló működésre van tervezve” gépek vezérlőrendszereire vonatkozik, és három dolgot ír elő számukra: soha nem okozhatják azt, hogy a gép a meghatározott feladatán és mozgási tartományán kívül működjön; rögzíteniük kell a szoftveralapú biztonsági rendszerek döntéshozatali folyamatának adatait, és azokat egy évig meg kell őrizniük; továbbá bármikor lehetővé kell tenniük a gép korrekcióját a beépített biztonság fenntartása érdekében. A beavatkozások és a betöltött biztonsági szoftververziók naplója a maga részéről a betöltéstől számított öt évig hozzáférhető marad (1.2.1. pont f) alpont).
Következmény a felépítésre nézve: ezek a határidők nem a helyes gyakorlatra vonatkozó ajánlások, hanem alapvető követelmények. Ezeket a vezérlő kiválasztásakor kell megtervezni, nem pedig az audit idején.
A cselekmények
A rendelet igéi. Ezek határozzák meg a kötelezettségek időpontját: szinte minden a forgalomba hozataltól számítódik.
3. cikk 11. pontCselekmények
Forgalmazás
Valamely termék értékesítés vagy használat céljára történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon kereskedelmi tevékenység keretében, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen. Az ingyenesség semmitől sem mentesít: egy bemutató kölcsönzés, szolgáltatási szerződés keretében történő átadás vagy az ügyfélnek átadott prototípus mind forgalmazásnak minősül. A fogalom minden egymást követő átadásra kiterjed, a gyártótól a legutolsó viszonteladóig.
Nem tévesztendő össze a forgalomba hozatallal, amely ezen rendelkezésre bocsátások közül csupán a legelső. Figyelem: a 2006/42/EK irányelv spanyol változata a „forgalmazás” kifejezést használta a legelső rendelkezésre bocsátásra (2. cikk h) pontja); a rendelet módosítja a kifejezés jelentéstartalmát.
3. cikk 12. pontCselekmények
Forgalomba hozatal
Valamely termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon. Ez a rendelet kulcsfontosságú időpontja: innen indul a dokumentáció és a nyilatkozat tízéves megőrzése (10. cikk (3) bekezdés), a digitális használati utasítás online elérhetősége (10. cikk (7) bekezdés c) pontja) és a CE-jelölés kötelező elhelyezése ezt megelőzően (24. cikk (2) bekezdés). Ez dönti el az alkalmazandó jogi rendszert is: ha a forgalomba hozatal 2027. január 20. előtt történik, a gépre továbbra is a 2006/42/EK irányelv vonatkozik (52. cikk (1) bekezdés).
Nem tévesztendő össze a szállítással vagy a számlázással: a mérce az uniós piacon történő legelső rendelkezésre bocsátás, nem pedig az azt kísérő kereskedelmi ügylet.
3. cikk 13. pontCselekmények
Üzembe helyezés
Egy termék rendeltetésszerű első használata az Unióban. Ez a fogalom azon egyedi eset miatt létezik, amikor nem történik értékesítés: az a gyártó, aki saját használatra épít gépet, soha nem hozza azt forgalomba, de üzembe helyezi, és ekkor a 10. cikk teljes terjedelmében alkalmazandó. Az értékesített gépek esetében a forgalomba hozatal és az üzembe helyezés egymást követi, és több kötelezettséget a(z) „forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése” időpontjától számítanak.
Nem tévesztendő össze a berendezés átvételével vagy a munkáltató által elvégzett első ellenőrzéssel, amelyek a nemzeti munkajog hatálya alá tartoznak, nem pedig e rendelet alá.
3. cikk 16. pont · 18. cikkCselekmények
Lényegi módosítás
Olyan, fizikai vagy digitális úton történő módosítás, amelyet a forgalomba hozatalt követően hajtanak végre, a gyártó által nem volt előirányozva, befolyásolja a biztonságot azáltal, hogy új veszélyt idéz elő vagy növeli a meglévő kockázatot, és vagy megköveteli olyan védőburkolatok vagy védőberendezések beépítését, amelyek miatt módosítani kell a meglévő biztonsági vezérlőrendszert, vagy új védelmi intézkedéseket tesz szükségessé a stabilitás vagy a mechanikai szilárdság fenntartásához. Az a) és b) pontok nem példák: ezek a kizárólagos kiváltó feltételek. Aki ezt a küszöböt átlépi, a 10. cikk alkalmazásában gyártóvá válik, és lefolytatja a megfelelő megfelelőségértékelési eljárást (18. cikk).
Két hasznos korlát: az olyan lényegi módosítás, amely egy gépsoron belül csak egy gépet érint, kizárólag az adott gép tekintetében teszi a módosítót gyártóvá; a nem szakképzett felhasználóra pedig, aki a saját gépét saját használatra módosítja, ez nem vonatkozik (18. cikk utolsó albekezdése).
3. cikk 25. pont · 23. és 24. cikkCselekmények
CE-jelölés
A jelölés, amellyel a gyártó jelzi az alkalmazandó követelményeknek való megfelelést. Általános elveit a 765/2008/EK rendelet 30. cikke rögzíti (23. cikk); elhelyezésének szabályai a 24. cikkben szerepelnek: láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlen módon a terméken, a forgalomba hozatalt vagy az üzembe helyezést megelőzően feltüntetve. Ha a 25. cikk (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontja, illetve (3) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerint bejelentett szervezet járt el, azonosító száma a jelölést követi.
Nem tévesztendő össze a megfelelőség igazolásával: a jelölés nyilatkozat, nem pedig tanúsítvány. A megfelelést a műszaki dokumentáció bizonyítja, és a hatóságok azt kérik be.
3. cikk 28. pont · 25. cikkCselekmények
Megfelelőségértékelés
Az a folyamat, amely bizonyítja, hogy az alkalmazandó alapvető követelmények teljesültek-e. A 25. cikk határozza meg az eljárás megválasztását, és ez a választás nem szabadon történik: automatikusan adódik a termék I. mellékletben elfoglalt helyéből. Öt modul vesz részt benne: A (VI. melléklet), B (VII. melléklet), C (VIII. melléklet), H (IX. melléklet) és G (X. melléklet). A bejelentett szervezeteknek a díjaik megállapításakor figyelembe kell venniük a kkv-k igényeit (25. cikk (5) bekezdés).
Nem tévesztendő össze a kockázatértékeléssel: ez utóbbi határozza meg, hogy mely követelmények alkalmazandók; az előbbi pedig bizonyítja, hogy azok teljesülnek.
VI. melléklet · 25. cikk (4) bekezdésCselekmények
Belső gyártásellenőrzés (A. modul)
Az az eljárás, amellyel a gyártó kizárólagos felelőssége mellett, bejelentett szervezet bevonása nélkül garantálja és kijelenti, hogy a termék megfelel a követelményeknek. Három kötelezettséget foglal magában: a IV. melléklet A. része szerinti műszaki dokumentáció elkészítése; a gyártás ellenőrzése annak biztosítására, hogy az megfeleljen e dokumentációnak; valamint a jelölés elhelyezése és az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítése, megőrizve azt tíz évig. Ez a rendes eljárás minden olyan termék esetében, amely nem szerepel az I. mellékletben (25. cikk (4) bekezdés).
Ügyeljen a kifejezésre: a rendelet a(z) „belső gyártásellenőrzés” megnevezést használja. A 2006/42/EK irányelv VIII. melléklete a(z) „A gép gyártása során végzett belső ellenőrzésen alapuló megfelelőségértékelés” kifejezést használta. A modul ugyanaz, a szövegezés viszont nem.
3. cikk 34. pontCselekmények
Élettartam
A forgalomba hozatallal vagy az üzembe helyezéssel kezdődő és a termék leselejtezésével végződő időtartam, amely magában foglalja a tényleges használat idejét és a szállítás, összeszerelés, szétszerelés, üzemen kívül helyezés és selejtezés szakaszait, valamint a gyártó által tervezett módosításokat is. Ez a meghatározás ad értelmet azon kötelezettségnek, miszerint a digitális használati utasítást „várható élettartama alatt” elérhetővé kell tenni (10. cikk (7) bekezdés c) pontja): ez nem ér véget a gyártás utolsó napján.
Nem tévesztendő össze a tízéves határidővel: a várható élettartam és a forgalomba hozataltól számított tíz év két kumulatív határidő; a hosszabbik az irányadó.
A dokumentumok
Hat dokumentum, és egy közös alapelv: mindegyikhez mellékletben rögzített minta vagy minimális tartalom tartozik, és mindegyik elérhetővé tehető digitális formában is, pontosan meghatározott feltételek mellett.
IV. melléklet · 10. cikk (2) bekezdésDokumentumok
Műszaki dokumentáció
Az a dokumentum, amely részletezi a megfelelőség biztosítására alkalmazott eszközöket. A IV. melléklet A. része a gépekre és kapcsolódó termékekre, míg a B. része a részben kész gépekre vonatkozik. Tizenöt elemet tartalmaz az a)-tól az o)-ig terjedő alpontokban, amelyek közül három különösen szigorú: az érzékelőkkel ellátott, távvezérelt vagy autonóm rendszerek képességeinek és korlátainak leírása (n), valamint a biztonsággal kapcsolatos szoftverek forráskódja vagy programozási logikája, amelyet a hatóság indokolt kérésére kell rendelkezésre bocsátani (m) – mindkettő előzmény nélküli az irányelvhez képest –, továbbá a sorozatgyártás megfelelőségének biztosítására szolgáló belső intézkedések (l), amelyeket az irányelv már előírt (VII. melléklet A. rész 1. pont b) alpont).
Ügyeljen a kifejezésre: a rendelet a(z) „műszaki dokumentáció” kifejezést használja. A(z) „műszaki dokumentáció” a hétköznapi, az irányelvből örökölt használat: egy megbeszélésen tökéletes, jogi kötőerejű dokumentumban viszont kerülendő.
21. cikk · V. melléklet A. részDokumentumok
EU-megfelelőségi nyilatkozat
Az az okirat, amellyel a gyártó kijelenti, hogy az alapvető követelmények teljesülése bizonyított, és felelősséget vállal a megfelelőségért (21. cikk (4) bekezdés). Az V. melléklet A. részében található mintastruktúrát követi, és tartalmazza az alkalmazott modulok elemeit (VI., VIII., IX. és X. melléklet). Két szempontot gyakran figyelmen kívül hagynak: folyamatosan naprakészen kell tartani (21. cikk (2) bekezdés), és amennyiben több uniós jogi aktus ír elő nyilatkozatot, mindegyikre vonatkozóan egyetlen nyilatkozatot kell kiállítani (21. cikk (3) bekezdés).
Újdonság: internetcímen vagy géppel olvasható kódon keresztül is megadható, de ebben az esetben legalább tíz évig online hozzáférhetőnek kell maradnia (10. cikk (8) bekezdés).
22. cikk · V. melléklet B. részDokumentumok
Uniós beépítési nyilatkozat
A megfelelőségi nyilatkozat megfelelője a részben kész gépek esetében: igazolja, hogy a vonatkozó alapvető követelmények teljesülése bizonyított, követi az V. melléklet B. részének mintáját, folyamatosan naprakészen tartják, és a gyártó felelősségét vonja maga után. A részben kész gép kíséretét képezi, vagy internetcímen, illetve géppel olvasható kódon keresztül érhető el, és legalább tíz éven át online elérhető marad (11. cikk (8) bekezdés).
Nem tévesztendő össze egy leegyszerűsített megfelelőségi nyilatkozattal: nem egyenértékű a CE-jelöléssel, és a részben kész gépet beépítő integrátornak el kell készítenie a végleges gép EU-megfelelőségi nyilatkozatát. A rendelet hozzáteszi az „EU” szót, amelyet az irányelv még nem alkalmazott ebben a formában.
3. cikk 17. pont · III. melléklet 1.7.4. pontDokumentumok
Használati utasítás
A gyártó által nyújtott információk a felhasználó tájékoztatására a rendeltetésszerű és a helyes használatról, a meghozandó óvintézkedésekről és a biztonsági szempontokról, valamint annak érdekében, hogy a termék a teljes életciklusa során megfeleljen a rendeltetésének. A felhasználók számára könnyen érthető nyelven készül, amelyet az adott tagállam határoz meg (10. cikk (7) bekezdés). Ez a három olyan követelmény egyike, amely minden esetben alkalmazandó, még akkor is, ha a megfelelő veszély nem áll fenn – a biztonság beépítésének alapelveivel (1.1.2) és a jelöléssel (1.7.3) együtt.
Nem tévesztendő össze a részben kész gép összeszerelési utasításával, sem a műszaki dokumentációval, amely nem a felhasználónak, hanem a hatóságoknak szól.
10. cikk (7) bekezdésDokumentumok
Digitális használati utasítás
A rendelet lehetővé teszi a használati utasítás digitális formátumban történő biztosítását, négy együttes feltétellel: fel kell tüntetni a gépen az elérési módját; olyan formátumban kell rendelkezésre bocsátani, amely lehetővé teszi annak nyomtatását, letöltését és elmentését, és amely meghibásodás esetén is elérhető (akkor is, ha szoftverbe integrálták); a várható élettartam alatt és a forgalomba hozatalt követően legalább tíz évig elérhetőnek kell lennie online; valamint a vásárláskor benyújtott kérésre legkésőbb egy hónapon belül díjmentesen papíralapú változatot kell biztosítani.
A gyakran elfeledett kivétel: a nem szakképzett felhasználóknak szánt gépek – vagy amelyek észszerűen előrelátható feltételek mellett ilyen személyek által használhatók – esetében az üzembe helyezéshez és a biztonságos használathoz elengedhetetlen biztonsági információkat továbbra is papíralapon kell biztosítani. Részletes útmutatónk.
XI. melléklet · 11. cikk (7) bekezdésDokumentumok
Összeszerelési utasítás
A részben kész gép saját dokumentuma: leírja azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy a beépítés az egészség és biztonság veszélyeztetése nélkül menjen végbe, és biztosítja az integrátor számára a végleges gép használati utasításának elkészítéséhez szükséges elemeket: általános leírás, rajzok és diagramok a beépítéshez, figyelmeztetések a nem megengedett felhasználási módokról, összeszerelési, beépítési és csatlakoztatási utasítások. Digitális formátumban is biztosítható a használati utasítással azonos feltételek mellett: legalább tízéves online elérhetőséggel és kérésre egy hónapon belül ingyenes papíralapú változattal.
Nem tévesztendő össze a használati utasítással: címzettje nem a kezelő, hanem „a részben kész gépet beépítő személy”, és az elvárt nyelv az, amelyet ez a személy könnyen megért.
A szabványok
Ezen a területen a pontatlanság kerül a legtöbbe. Egy szabvány csak akkor válik harmonizálttá, ha hivatkozását közzéteszik a Hivatalos Lapban az alkalmazandó jogi aktus alapján; és 2026. augusztus 26-i állapot szerint a rendelet alapján még egyetlen szabványt sem tettek közzé.
3. cikk 24. pont · 20. cikk (1) bekezdésSzabványok
Harmonizált szabvány
A rendelet önmaga nem határozza meg: visszautal az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjára. A gyakorlatban a Bizottság felkérésére kidolgozott európai szabvány, amelynek hivatkozását közzétették a Hivatalos Lapban. Mindkét feltétel számít: egy tökéletesen releváns, de a HL-ben közzé nem tett EN ISO semmilyen vélelmet nem keletkeztet. Ez a jogállás – és nem a műszaki tartalom – változtatja meg a jogi értékét.
Nem tévesztendő össze az „alkalmazandó”, „elismert” vagy „általánosan használt” szabványokkal: e minősítések nem léteznek a jogszabály szövegében.
20. cikkSzabványok
A megfelelőség vélelme
A joghatás, és semmi több: egy olyan termékről, amely megfelel egy olyan harmonizált szabványnak – vagy annak részeinek –, amelynek hivatkozását közzétették a HL-ben, vélelmezni kell, hogy megfelel az ezen részek által lefedett alapvető követelményeknek (20. cikk (1) bekezdés). A vélelem tehát természeténél fogva részleges, és a IV. melléklet e) pontja előírja annak részletezését, hogy mely részeket alkalmazták. Kiterjed az egységes előírásokra is ((6) bekezdés), valamint kizárólag az 1.1.9. és 1.2.1. szakaszok tekintetében az (EU) 2019/881 rendelet alapján kiállított olyan kiberbiztonsági tanúsítványra, amelynek hivatkozásait közzétették a HL-ben ((9) bekezdés).
Helyzet 2026. augusztus 26-án: az (EU) 2023/1230 rendelet alapján még egyetlen szabvány hivatkozását sem tették közzé. A hatályos közzétételek a 2006/42/EK irányelv alapján állnak fenn, az egységes szerkezetbe foglalt (EU) 2023/1586 végrehajtási határozat révén. Egy megbízható dokumentáció ezért szabványonként kettős státuszt tart nyilván.
20. cikk (3) és (6) bekezdésSzabványok
Egységes előírás
A Bizottság biztonsági hálója. Ha a szabványosítási kérelmet nem fogadták el, az a megadott határidőn belül nem vezetett eredményre, vagy a kérelemnek meg nem felelő szabványt eredményezett, és ésszerű határidőn belül semmilyen hivatkozást nem tettek közzé és közzététele sem várható, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egységes előírásokat fogadhat el a műszaki követelményekre vonatkozóan (20. cikk (3) bekezdés). Ugyanolyan vélelmet biztosítanak, mint egy harmonizált szabvány ((6) bekezdés), és hatályukat vesztik, amint azonos követelményekre vonatkozó harmonizált szabványt tesznek közzé ((7) bekezdés).
Nem tévesztendő össze a 3. cikk 23. pontja szerinti műszaki leírásokkal: ezek bármilyen műszaki követelményeket tartalmazó dokumentumot jelölnek, önálló joghatás nélkül. A rendelet pontos kifejezése az „egységes előírások” (egyes vagy többes számban), nem pedig a „közös műszaki előírás”.
3. cikk 23. pont · IV. melléklet f) pontSzabványok
Műszaki leírások
„az e rendelet hatálya alá tartozó termékek által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum”. A meghatározás szándékosan tág, és nincs önálló joghatása. Hasznossága máshol rejlik: ezt a kifejezést alkalmazza a IV. melléklet f) pontja arra, amit a műszaki dokumentációban részletezni kell, amennyiben nem vagy csak részben alkalmaztak harmonizált szabványokat. Másként fogalmazva: a közzétett szabvány hiánya nem jogosít fel a hiányos leírásra; kötelezővé teszi a követett egyéb megoldás részletes dokumentálását.
Nem tévesztendő össze az egységes előírással, amely a Bizottság végrehajtási jogi aktusa, és valóban megalapozza a megfelelőség vélelmét.
a rendeleten kívülSzabványok
Teljesítményszint (PL)
A rendelet nem használja ezt a kifejezést: a magyar és a spanyol hivatalos szövegben sincs találat a „teljesítményszint” (illetve a spanyolban „nivel de prestaciones”) előfordulására. A PL az EN ISO 13849-1 szabvány szakkifejezése, amely a-tól e-ig sorolja be a vezérlőrendszer biztonsági részeinek azon képességét, hogy ellássák feladatukat. A rendelet ezzel szemben a III. melléklet 1.2.1. pontjában tűzi ki a célt – a hardver vagy a logikai rendszer hibája nem vezethet veszélyes helyzethez –, és a szabványra bízza ennek számszerűsítését.
Mit kell ellenőrizni: az EN ISO 13849-1:2023 hivatkozását 2024. május 15-én tették közzé az irányelv alapján; az EN ISO 13849-1:2015 alkalmazása 2027. május 15-től már nem alapozza meg a megfelelőség vélelmét. A még a :2015-ös változatra hivatkozó dokumentációt felül kell vizsgálni.
a rendeleten kívülSzabványok
Biztonsági integritási szint (SIL)
Ez a kifejezés szintén hiányzik a rendeletből: sem a „SIL”, sem a „biztonsági integritási szint” nem szerepel a hivatalos szövegben. A funkcionális biztonság családjából származik – általános keretként az IEC 61508, a gépekre való alkalmazásként az IEC 62061 –, és 1-től 3-ig (a gépek területén kívül 4-ig) sorolja be egy elektromos vagy programozható biztonsági funkció integritását. A PL vagy a SIL használata a bizonyítás eszközének megválasztása, nem pedig jogszabályi kötelezettség.
Ismert bizonytalanság: a 62061 szabványcsaládba tartozó szabványok HL-ben való közzétételi állapotát nem ellenőriztük követelmény- és szabványtárunkban, mivel az nem terjed ki rájuk. Erre támaszkodó nyilatkozat előtt ezt ellenőrizni kell az összesítő jegyzékben.
A biztonság
A III. melléklet szókincse. Kizárólag a III. mellékletre érvényes, de éppen a III. mellékletnek való megfelelést kell igazolnia követelményről követelményre haladva.
3. cikk 14. pont · 8. cikkBiztonság
Alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmény
A III. melléklet tervezésre és gyártásra vonatkozó kötelező rendelkezései. A 8. cikk a forgalomba hozatal feltételévé teszi ezeket. Három értelmezési szabály segít elkerülni a dokumentációs hibák többségét. Első: egy követelmény csak akkor alkalmazandó, ha a megfelelő veszély fennáll – kivéve az 1.1.2., 1.7.3. és 1.7.4. pontot, amelyek minden esetben kötelezőek. Második: ha a technika állása nem teszi lehetővé a cél elérését, a terméket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy „lehetőleg” a célkitűzéshez. Harmadik: a melléklet hat fejezetből áll, és a teljes szöveget át kell tekinteni annak megállapításához, hogy melyek érintik az adott gépet.
Hivatkozási részlet: a spanyol változatban a 3. cikk 14. pontja és a III. melléklet címe az „alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények” formát alkalmazza. A fordított sorrend („alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények”) mindössze egyszer fordul elő a spanyol hivatalos szövegben, a III. melléklet 2. fejezetének bevezetésében.
III. melléklet B. rész 1. pontBiztonság
Kockázatelemzés és kockázatértékelés
A rendelet egy ötlépéses „megismételt kockázatelemzéssel és kockázatcsökkentéssel” folyamatról rendelkezik: a termék korlátainak meghatározása, ideértve a rendeltetésszerű használatot és az észszerűen előrelátható helytelen használatot; a veszélyek és a veszélyes helyzetek azonosítása; a kockázatok becslése; a kockázatok értékelése a csökkentés szükségességének eldöntése érdekében; valamint a veszélyek kiküszöbölése vagy a kockázatok csökkentése az 1.1.2. pont b) alpontjának prioritási sorrendje szerint. Két kiterjesztés kifejezetten az új rendelet sajátja: az értékelés kiterjed az önfejlődő viselkedésű gépek viselkedésének várható fejlődésére, valamint a 3. cikk 1. pontjának d) alpontja értelmében összetett rendszert képező gépek közötti kölcsönhatási kockázatokra is.
Figyelem a szóhasználatra: a spanyol „análisis del riesgo” az EN ISO 12100 szabvány kifejezése, nem a rendeleté, és még a 2006/42/EK irányelvé sem, amely már az „kockázatelemzés” fordulatot használta. A beszélt szakmai nyelvben elterjedt, az idézés során azonban pontosítandó.
III. melléklet A. rész a), b), c) és e) pontBiztonság
Veszély, kockázat, veszélyes tér, veszélynek kitett személy
Négy olyan fogalom, amelyet gyakran felcserélnek, de a III. melléklet élesen elhatárol egymástól. A veszély a sérülés vagy egészségkárosodás lehetséges forrása: belső tulajdonság, és nem mérhető. A kockázat a veszélyes helyzetben felmerülő sérülés vagy egészségkárosodás bekövetkezési valószínűségének és súlyosságának kombinációja: számszerűsíthető. A veszélyes tér a terméken belüli és/vagy akörüli bármely olyan térrész, amelyben egy személy jelenléte a személy egészségét vagy biztonságát fenyegető kockázatnak van kitéve. A veszélynek kitett személy az a személy, aki teljes egészében vagy részben ilyen veszélyes térben tartózkodik.
Miért fontos ez: az a dokumentáció, amely „megszüntet egy kockázatot” anélkül, hogy megjelölné, mely veszélyt küszöböltek ki és mely zónát korlátozták, semmit sem bizonyít. Mind a három kifejezésnek egymástól egyértelműen elkülönítve kell szerepelnie az elemzés minden egyes sorában.
III. melléklet 1.1.2. b) iii.Biztonság
Fennmaradó kockázat
Ami a védelmi intézkedések után fennmarad: a(z) „az elfogadott védőintézkedések bármilyen hiányosságából eredően”. A rendelet ezt nem kudarcként kezeli, hanem tájékoztatási kötelezettséggé formálja. A gyártó tájékoztatja a felhasználókat ezekről a kockázatokról, megjelöli, hogy szükséges-e külön képzés, és feltünteti, hogy indokolt-e egyéni védőeszköz használata. A műszaki dokumentációnak adott esetben tartalmaznia kell ezeket (IV. melléklet b) pont ii. alpont).
A buktató: a 6. cikk (7) bekezdésének b) pontja a maradványkockázatokkal összefüggő súlyos balesetek ismétlődését az I. melléklet A. részébe való felvétel kritériumává teszi. Egy olyan maradványkockázat, amelyet egy ágazatban széles körben eltűrnek, hosszabb távon egy teljes gépkategóriát a bejelentett szervezet általi kötelező eljárás alá kényszeríthet.
III. melléklet 1.1.2. b) i. pontBiztonság
A beépített biztonsági megelőzés intézkedése
A három lépcsőfok közül az első, és az egyetlen, amely nem alku tárgya: „a veszélyek kiküszöbölése, vagy ha ez nem lehetséges, a kockázatok minimalizálása” a biztonságos tervezés és gyártás révén. Ezt követik a meg nem szüntethető kockázatokra vonatkozó védelmi intézkedések, végül pedig a maradványkockázatokra vonatkozó tájékoztatás. A sorrend kötelező — „a megadott sorrendben” —, az olyan dokumentáció pedig, amely piktogrammal kezdődik, már első pillantásra leleplezi magát.
Ügyeljen a megfogalmazásra: a „beépített megelőzés” kifejezés nem szerepel a rendeletben; az az EN ISO 12100 szókincséből ered. A szöveg úgy fogalmaz: „eleve biztonságos gép vagy kapcsolódó termék tervezése és gyártása”.
III. melléklet A. rész f) pont · 1.4.2. szakaszBiztonság
Védőburkolat (rögzített, mozgatható, állítható)
A gép azon része, amelyet kifejezetten arra használnak, hogy fizikai akadály révén védelmet nyújtson. Három csoport az 1.4.2. szakaszban. A rögzített burkolatok (1.4.2.1. pont) csak szerszámok segítségével nyithatók fel vagy távolíthatók el, rögzítőrendszereik a védőburkolathoz vagy a géphez rögzítve maradnak, és lehetőség szerint nélkülük nem maradhatnak a helyükön. A mozgatható burkolatok (1.4.2.2. pont) reteszelő szerkezettel vannak összekapcsolva. A hozzáférést korlátozó állítható védőburkolatok (1.4.2.3. pont) a munkához feltétlenül szükséges területekre korlátozódnak, és szerszám nélkül állíthatók.
Nem tévesztendő össze a védőberendezéssel, amely meghatározása szerint „a védőburkolaton kívül”. Hivatkozási szabványok: a védőburkolatokra vonatkozó EN ISO 14120 és a reteszelésre vonatkozó EN ISO 14119, mindkettő közzétéve az irányelv alapján.
III. melléklet A. rész g) pont · 1.4.3. szakaszBiztonság
Védőberendezés
A védőburkolattól eltérő berendezés, amely önmagában vagy védőburkolattal együtt csökkenti a kockázatot: fényfüggöny, kapcsolószőnyeg, kétkezes indítóberendezés. Az 1.4.3. szakasz rögzíti az elvárt hatást: megakadályozni a mozgó alkatrészek működésbe lépését, amíg a kezelő hozzájuk férhet, és megakadályozni, hogy bárki hozzájuk érhessen mozgás közben.
Figyelemmel kísérendő szempont: a(z) „Személyek detektálására tervezett védőberendezések” az I. melléklet B. részének 15. pontjában szerepelnek, így megfelelőségértékelésük feltételekhez kötött. Márpedig az irányelv alapján az EN 61496-1 egyetlen változata sem alapozza meg a megfelelőség vélelmét: a :2013 változatot 2020. szeptember 19-i hatállyal visszavonták helyettesítő szabvány nélkül, a :2020 változatot pedig soha nem tették közzé. Az olyan ESPE-dokumentáció, amely az EN 61496-1-re harmonizált szabványként hivatkozik, hibás.
III. melléklet A. rész h) és i) pontBiztonság
Rendeltetésszerű használat és észszerűen előrelátható rendellenes használat
A rendeltetésszerű használat a(z) „használati utasításában található információk szerinti” használat: ez a bizonyítás terjedelmét a használati utasításban foglaltakhoz köti, megfogalmazását pedig tervezési, nem pusztán dokumentációs cselekménnyé teszi. Az észszerűen előrelátható rendellenes használat a használati utasításban nem szereplő olyan használat, amely „amely azonban az emberi viselkedésből előreláthatóan eredhet”. Mindkettőt figyelembe kell venni a tervezés során (1.1.2. pont a) és c) alpont), körül kell határolniuk a terméket a kockázatértékelésben, és szerepelniük kell a műszaki dokumentációban (IV. melléklet a) pont).
Ami változik: a használati utasítás korlátozása a felelősség szűkítése céljából nem működik. Minél szűkebb a használati utasítás, annál tágabbá válik az előrelátható rendellenes használat köre, és a gépet úgy kell megtervezni, hogy az megakadályozza a helytelen használatot.
Hét kifejezés, amelyet az irányelv nem alkalmazott
Az összehasonlítás a 2006/42/EK irányelv spanyol nyelvű változatán alapul (közzétéve a HL L 157. számában, 2006.6.9.): a „hiányzik” jelölés azt jelenti, hogy az adott kifejezés egyáltalán nem fordult elő abban a szövegben. Az (EU) 2024/2749 irányelv azóta veszélyhelyzeti eljárásokat illesztett be az irányelvbe (21c–21g. cikk), amelyek az „egységes előírások” és a „gazdasági szereplő” kifejezéseket használják: a táblázat az eredeti szóhasználatot hasonlítja össze.
A tizenkét melléklet és ami megtalálható bennük
A dátumok a helyesbítésnek megfelelően
A rendeletet 2027. január 20-tól kell alkalmazni, nem 14-től
A HL L 165. számában, 2023. június 29-én közzétett szövegben még az szerepelt: „2027. január 14.”. A HL L 169., 2023. július 4., 35. o. alatt megjelent helyesbítés tizennégy időpontot javított ki. Az egységes szerkezetbe foglalt szöveg (02023R1230-20230629) ma már a következőket tartalmazza: alkalmazandó 2027. január 20-tól (54. cikk); a 2006/42/EK irányelv hatályon kívül helyezése 2027. január 20-i hatállyal (51. cikk (2) bekezdés); a szervezetek bejelentésére vonatkozó 26–42. cikk 2024. január 20-tól; a 6. cikk (7) bekezdése, valamint a 48. és az 52. cikk 2023. július 19-től; a 6. cikk (2)–(6), (8) és (11) bekezdése, valamint a 47. cikk és az 53. cikk (3) bekezdése 2024. július 20-tól; az 50. cikk (1) bekezdése pedig 2026. október 20-tól alkalmazandó.
Még mindig keringenek olyan nem helyesbített HTML-változatok, amelyekben „január 14.” látható. A jogilag érvényes dátum a 20-a. A géprendelet útmutatója.
Kérdések a fogalomhasználatról
Miért két különböző helyen határozza meg a fogalmakat a rendelet?
Azért, mert két eltérő hatályú jegyzékről van szó. A 3. cikk harmincnyolc fogalommeghatározást ad – harminchatot az eredeti kihirdetéskor, kettőt az (EU) 2024/2748 rendelettel kiegészítve –, amelyek az egész rendeletre érvényesek: gép, részben kész gép, gyártó, forgalomba hozatal, lényegi módosítás. A III. melléklet A. része további kilenc fogalmat határoz meg, amelyek kizárólag a III. mellékletre vonatkoznak: veszély, veszélyes tér, kitett személy, kezelő, kockázat, védőburkolat, védőberendezés, rendeltetésszerű használat, észszerűen előrelátható rendellenes használat. Ezért fontos tudni, melyik jegyzékből származik az adott kifejezés: a III. melléklet szerinti „kezelő” egy természetes személy, míg a 3. cikk szerinti „gazdasági szereplő” egy vállalkozás.
Hol határozza meg a rendelet a „kapcsolódó termék” fogalmát?
Önálló fogalommeghatározásként sehol. A 3. cikkben nem szerepel „kapcsolódó termékek” tétel: a fogalmat a 2. cikk (1) bekezdése határozza meg felsorolással: cserélhető berendezések, biztonsági alkatrészek, emelőberendezések tartozékai, láncok, kötelek és hevederek, leszerelhető mechanikus erőátviteli szerkezetek. Ezen öt termékcsoport mindegyike rendelkezik saját meghatározással a 3. cikkben. A gépekkel és a részben kész gépekkel együtt ezek alkotják a szövegben szereplő „az e rendelet hatálya alá tartozó termékek” körét.
Szerepelnek-e a PL és SIL szintek a rendeletben?
Nem. A spanyol szövegváltozatban végzett teljes körű szöveges keresés nem ad találatot a „teljesítményszint” (nivel de prestaciones), a „SIL”, sem a „biztonsági integritási szint” (nivel de integridad de seguridad) kifejezésekre. A rendelet célt határoz meg – azt, hogy a vezérlőrendszer hardverének vagy logikájának hibája ne idézzen elő veszélyes helyzeteket (III. melléklet 1.2.1. pont b) alpont) –, és a szabványokra bízza ennek számszerűsítését. A PL az EN ISO 13849-1 szabványból, a SIL az IEC 61508 és az IEC 62061 szabványcsaládból származik. A PL-re való hivatkozás a nyilatkozatban továbbra is teljesen megalapozott: ez a bizonyítás eszköze, nem pedig a jogszabályi szöveg előírása.
A „műszaki dokumentáció” melyik formáját célszerű használni?
A rendelet a „műszaki dokumentáció” kifejezést használja: ez a IV. melléklet címe és a 10. cikk (2) bekezdésének szakkifejezése. A „műszaki dokumentáció” a szakmai nyelvhasználatban elterjedt forma, amelyet a korábbi irányelvből vettünk át, és egy megbeszélésen nem ad okot félreértésre. Ezzel szemben jogi hatályú dokumentumban – EU-megfelelőségi nyilatkozatban, piacfelügyeleti hatóságnak küldött válaszban, bejelentett szervezethez benyújtott dokumentációban – a jogszabály pontos megfogalmazását célszerű használni, hivatkozva a IV. melléklet A. részére a gépek és kapcsolódó termékek, illetve a B. részére a részben kész gépek esetében.
Használható-e még 2027-ben a 2006/42/EK irányelv szóhasználata?
Csak részben. A rendelet olyan új fogalmakat vezet be, amelyeket az irányelv nem használt – kapcsolódó termék, gazdasági szereplő, importőr, forgalmazó, lényegi módosítás, egységes előírások, önfejlődő viselkedés –, és módosít másokat: a VIII. melléklet szerinti „A gép gyártása során végzett belső ellenőrzésen alapuló megfelelőségértékelés” a VI. melléklet szerinti, A. modulnak megfelelő „belső gyártásellenőrzés” kifejezésre változik; a „A RÉSZBEN KÉSZ GÉP BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ NYILATKOZAT” helyébe az „uniós beépítési nyilatkozat” lép; a „forgalmazás” pedig, amely az irányelvben az első hozzáférhetővé tételt jelentette, mostantól bármilyen átadást jelöl, míg az első átadás neve „forgalomba hozatal”. A 2006/42/EK irányelv 2027. január 20-i hatállyal hatályát veszti (51. cikk (2) bekezdés). A korábbi szóhasználattal megfogalmazott dokumentáció emiatt még nem válik automatikusan érvénytelenné, de minden cikkre történő hivatkozást át kell dolgozni: ehhez a XII. melléklet ad megfelelési táblázatot.
Források
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1230 rendelete (2023. június 14.) a gépekről, HL L 165., 2023.6.29. — teljes szöveg spanyolul: 2. cikk (hatály), 3. cikk (a kihirdetéskor 36 meghatározás, az (EU) 2024/2748 rendelet óta 38), 6–8. cikk, 10–18. cikk, 20–25. cikk, 51–54. cikk, I–XII. melléklet. · Helyesbítés, HL L 169., 2023.7.4., 35. o., átvezetve az egységes szerkezetbe foglalt szövegbe — 02023R1230-20230629: tizennégy javított időpont, köztük az alkalmazás kezdete: 2027. január 20. · 2006/42/EK irányelv, spanyol változat közzétéve a HL L 157., 2006.6.9. számában és az egységes szerkezetbe foglalt változat — 02006L0042-20190726, a fogalomhasználat összehasonlításához (VIII. melléklet: „belső ellenőrzésen alapuló megfelelőségértékelés”; 2. cikk h) pont: „forgalomba hozatal”). · Szabványok helyzete: egységes szerkezetbe foglalt (EU) 2023/1586 végrehajtási határozat — 02023D1586-20260515; (EU) 2024/1329 határozat (2024.05.15.) (az EN ISO 13849-1:2023 hivatkozása, a :2015 megszüntetése 2027.05.15-én); (EU) 2019/1863 határozat (az EN 61496-1:2013 visszavonása 2020.09.19-én); a Bizottság összesítő jegyzéke. · A szabványhivatkozások ellenőrizve: 2026.08.26.; ezen a napon egyetlen szabvány hivatkozása sem volt közzétéve az (EU) 2023/1230 rendelet alapján. Az ezen az oldalon szereplő meghatározások és cikkszámok a hivatalos jogszabályszövegből származnak, nem másodlagos forrásokból.