Hat kérdés, pontosan a jogszabály szerinti sorrendben. A végén egy indokolt megállapítás és a kinyomtatható, aláírható értékelési adatlap. Ez az, ami számít: nem önmagában egy gép módosítása tesz valakit gyártóvá, hanem az, ha úgy módosítja, hogy nem dokumentálja írásban.
1. kérdés a 6-ból
§ Miért ez a három feltétel?
A jogszabály szövege megelőzi az eszközt.
A 3. cikk 16. pontja a lényegi módosítást három feltétellel határozza meg, amelyeknek együttesen kell teljesülniük. A 18. cikk ebből vonja le a következményt: aki azt végrehajtja, a módosított gép gyártójának minősül.
1. feltételNem tervezett
A gyártó nem tervezte vagy nem látta előre
A módosítás a forgalomba hozatalt követően történik, fizikai vagy digitális úton, és a gyártó azt nem tervezte vagy látta előre. A használati utasításban leírt beállítás, egy katalógusban szereplő opció, maga a gyártó által értékesített készlet: ezek mind előre tervezettek voltak, így kívül esnek a hatályon.
2. feltételBiztonság
Befolyásolja a biztonságot
Új veszélyt hoz létre vagy növeli a meglévő kockázatot. Az olyan módosítás, amely javítja a biztonságot anélkül, hogy újabb kockázatot teremtene, vagy amely sem a funkciót, sem a munkatempót, sem az energiaszinteket nem érinti, nem teljesíti ezt a feltételt.
3. feltételVédelmi intézkedések
Új védelmi intézkedéseket tesz szükségessé
Szükségessé teszi további védőintézkedések bevezetését vagy módosítását: védőburkolatot, védőberendezést vagy a biztonsági logika áttervezését. Ha a meglévő védelmi intézkedések hozzányúlás nélkül is lefedik az új helyzetet, a feltétel nem teljesül.
Három „igen”: Ön a módosított gép gyártója. Egyetlen „nem”: nem Ön az, de ezt képesnek kell lennie bizonyítani.
Forrás: (EU) 2023/1230 rendelet, 3. cikk 16. pont (meghatározás), 17. cikk (forgalomba hozatal saját név alatt) és 18. cikk (kötelezettségek lényegi módosítás esetén) — EUR-Lex. Lásd még retrofit útmutatónkat és a gyakori kérdéseket.
§ 3. cikk 16. pont · 1.2.1. követelmény
A máris aktuális eset: a gépet vezérlő szoftveres ágens.
Egy meglévő gép irányításának mesterségesintelligencia-rendszerre bízása nem új kérdés a rendelet számára. Már előre rögzítették benne, és ugyanazon három feltétel alapján dől el.
A 3. cikk 16. pontjának meghatározása kiterjed a „fizikai vagy digitális eszközökkel” végrehajtott módosításokra. Egy már üzembe helyezett gép vezérléséhez csatlakoztatott ágens ezért magának a jogszabálynak a szövege alapján potenciálisan lényegi módosítást valósít meg. A szoftverekre nincs kivételi szabály, és e kérdés felvetéséhez nem volt szükség új jogszabályra.
Ami változik, az a sebesség. Egy ágens gyártó- vagy laboratóriumi berendezéshez való kapcsolását korábban hetekben mérték az integráció során; a 2026-ban közzétett interfész-szabványok ezt órákra csökkentik. Az ilyen csatlakozások száma jóval gyorsabban fog növekedni, mint ahogy a műszaki dokumentáció követni tudná azt.
1. kritérium — nem tervezett
Szinte mindig teljesül. Egy 2019-ben átadott gép gyártója nem tervezte a használati utasításában, hogy a ciklusait egy ágens fogja irányítani. A pontos kérdés, amit fel kell tenni: létezik-e olyan gyártói dokumentum, amely ismerteti ezt az üzemeltetési módot? Ha létezik, a feltétel kiesik, és az elemzés itt véget is ér.
2. kritérium — biztonság
Meg kell vizsgálni, soha nem szabad vélelmezni. Egy olyan ágens, amely csupán megfigyel és rögzít, semmilyen veszélyt nem idéz elő. Egy olyan ágens viszont, amely utasításokat ad (pályagörbe, ciklusidő, szekvencia, energiák), olyan állapotokba hozza a gépet, amelyeket az eredeti kockázatértékelés nem fedett le.
3. kritérium — védelem
Itt dől el minden, és a szöveg egyértelmű: vagy olyan védőburkolatokra vagy védőberendezésekre van szükség, amelyek „amelyek felszerelése szükségessé teszi a meglévő biztonsági ellenőrző rendszer módosítását”, vagy új védőintézkedésekre a stabilitás vagy a mechanikai szilárdság biztosítása érdekében.
Az architektúra dönti el a jogi megítélést. Egy ágens, amely keresztül parancsol a funkcionális biztonságon, módosítja azt. Egy ágens, amely alatta vezérel egy független és változatlan biztonsági rendszert, nem érinti azt.
A következmény kézzelfogható, és a berendezés tervezésekor dől el, nem utólag. Ha a vészleállítást, a biztonsági távolságokat és a térbeli korlátozásokat továbbra is egy független biztonsági vezérlőrendszer látja el, amelyet az ágens sem megkerülni, sem átkonfigurálni nem tud, a harmadik feltétel nem feltétlenül teljesül. Ha az ágens beépül a biztonsági logikába, vagy ha felhatalmazása annak felülvizsgálatát teszi szükségessé, a feltétel teljesül, és a 18. cikk a beavatkozást végző felet a módosított gép gyártójának tekinti.
Amennyiben lényegi: az 1.2.1. követelmény alkalmazandó
A módosított gépnek módosított állapotában kell megfelelnie a III. melléklet alapvető követelményeinek. Az 1.2.1. pont tartalmaz egy bekezdést, amelyet kifejezetten a „amelynek szándékoltan teljesen vagy részben önfejlődő viselkedése vagy logikája különböző szintű önálló működésre van tervezve” vezérlőrendszerekre fogalmaztak meg. Ez három dolgot ír elő:
hogy e rendszerek „ne eredményezzék a gép vagy a kapcsolódó termék meghatározott feladatán és mozgásterén túlmutató tevékenységek végzését”;
a szoftveralapú biztonsági rendszerek biztonsági döntéshozatali folyamatára vonatkozó adatok rögzítését, amelyeket a rögzítést követően egy évig meg kell őrizni, kizárólag a megfelelőség igazolása céljából, egy nemzeti hatóság indokolt megkeresésére;
hogy a gép beépített biztonságának fenntartása érdekében mindig lehetséges legyen annak korrigálása.
Ugyanez a követelmény az általános bekezdésében két olyan kötelezettséget is rögzít, amelyek függetlenek bármilyen autonómiától. A feltöltött biztonsági szoftververziók naplóját, amelyet a feltöltéstől számított öt éven át elérhetővé kell tenni. És mindenekelőtt azt a mondatot, amelyet szinte senki sem idéz: a biztonsági funkciók határait a gyártó kockázatértékelése határozza meg, és a gép vagy a kezelők által generált beállítások vagy szabályok semmilyen módosítása nem megengedett – „többek között a gép vagy a kapcsolódó termék tanulási fázisa alatt is” –, amennyiben az veszélyes helyzethez vezethet.
Egy olyan ágens, amely képes saját biztonsági határainak módosítására, konstrukciójánál fogva nem megfelelő. Ez nem szándék vagy a modell minőségének a kérdése: ez architektúra kérdése, és a berendezés szintjén kell igazolni.
A fordulópont: az I. melléklet
Ez az a következmény, amelyre általában túl későn döbbennek rá. Ha az önfejlődő rendszer biztonsági funkciókat lát el, ÉS gépi tanulási megközelítéseket alkalmaz, a gép az I. melléklet A. részének 5. és 6. pontja alá tartozik. A 25. cikk (2) bekezdése ekkor nem hagy más lehetőséget: a gyártó – vagy a 18. cikkben említett személy, azaz a módosítás végzője – az EU-típusvizsgálatot (B. modul, amelyet a C. modul követ), a teljes minőségbiztosítást (H. modul) vagy az egyedi termékellenőrzést (G. modul) alkalmazza.
A belső gyártásellenőrzés, azaz az A. modul – amelyet a gyártó egymaga végezhet el – nem szerepel ebben a felsorolásban. Bejelentett szervezet bevonása kötelező, az ezzel járó határidőkkel és költségekkel együtt.
A gyártási ütemet optimalizáló ágens nem tartozik az I. melléklet hatálya alá. Az az ágens, amelynek kimenete biztonsági funkcióban vesz részt, igen. A kettő között architekturális döntés áll, és ezt a vásárlás előtt kell meghozni, nem utána.